|
|
|
|
Környezetünk |
|
|
| Nemzeti Hírmondó 2010 Február 5. |
|
|
|
|
|
Székelyföld veszélyes kincse |
|
|
|
A medve nem játék – mondja a székely, de tegyük hozzá nem is kiirtandó ellenség! |
|
|
|
A szőrös négylábú turisztikai érték lehet – ezt tudatosítaná a medvék által gyakran látogatott, károkat – és esetenként emberáldozatokat követelő régiókban a környezetvédelem: az emberek átnevelésével, kármegelőző kampányokkal próbálják enyhíteni a barnamedvék és az ember közötti konfliktust.
A Szent Anna-tónál az utóbbi években egyre gyakrabban tűnnek fel portyázó-kukázó medvebocsok a turisták által is gyakran látogatott területen. Brassóban, Tusnádfürdőn, Udvarhelyszéken, Gyergyó és Csíkszereda térségében az utóbbi években megszaporodtak a medvék garázdálkodásáról szóló hírek: megdézsmálják a termést, felfalják a sertéseket, elpusztítják a házőrzőket, megrongálják az épületeket, a kerítést, és a területét védelmező emberre is rátámadnak.
Az erdőirtás miatt a természetes élőhelyükről kiszorított vadak csupán ösztöneiknek engedelmeskednek, amikor élelemért emberlakta területekre kénytelenek merészkedni – vallják a természetbarátok. A LIFE Natura program célja éppen a barnamedve-populáció és az ember konfliktusának kezelése, enyhítése. A szakemberek fontosnak tartják ráirányítani a gazdák figyelmét a vadkárok megelőzésére.
„A projekt keretében belül ki lesz dolgozva egy csoport, amelyik minden egyes esetben, ahol kár történik, kimegy a helyszínre, felméri az ottani állapotot, és annak a speciális esetnek megfelelően ajánl egy védelmi eljárást. Ezek lehetnek különböző riasztóberendezések, elektromos kerítés... nagyon sok dolog. De esetleg az is eldőlhet ilyenkor, hogy a medve tényleg egy problémás állat, és akkor az ő áthelyezésével, esetleg kilövésével is lehet a további károkat megelőzni.” – magyarázza Szabó Szilárd természetvédő a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől.
A népszerűsítő kampányokkal tarkított projektben a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi ügynökségek, illetve civil szervezetek vesznek részt. Összköltsége 515 ezer euró, amelynek 75 százalékát az Európai Unió fizeti, a fennmaradó összeget pedig a román környezetvédelmi minisztérium adja. Létrehoztak ugyanakkor egy térinformatikai és egy általános informatikai adatbázist, amely a medvék élőhelyét tárja fel.
A vadőr úgy véli, a vidéki gazdával, akinek a termését megdézsmálták a medvék, aki állandó rettegésben él a családjával, nehéz lesz megértetni, hogy a medve valójában érték, amire büszkéknek kell lennük.
Romániában évente hozzávetőleg 400 barnamedvére adnak kilövési engedélyt, az országos állományt mintegy 5 ezer példányra becsülik, nagy részük éppen a programban részt vevő területeken él. A környezetvédők remélik: hogy egyre többen tartják a barnamedvét értéknek, és amennyiben nem tekintjük ellenségnek, a Kárpátok királya a jövőben valós ökoturisztikai vonzerőt képviselhet.
(DunaTv,erdely.ma) |
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti Hírmondó 2009 | info@nemzetihirmondo.com
A Nemzeti Hírmondó tulajdonát képező írások, kép-, hang- és videóanyagok változtatás nélkül,
a forrás megjelölésével szabadon terjeszthetőek.
Az olvasói levelek és hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét, azokért a szerkesztőség semmiféle felelősséget nem vállal!
|
|
|
| | | | | | | | | | | | | |