|
|
|
|
Elszakítva |
|
|
| Nemzeti Hírmondó 2010 Február 7. |
|
|
|
|
|
Hiánycikk a magyar felirat Csíkszeredában |
|
|
|
Csíkszereda bevásárlóutcájában a boltokban jórészt román nyelvű feliratok tájékoztatják a vásárlókat, de a vendéglők zöme sem visel magyar nevet. |
|
|
|
Erről bárki meggyőződhet, aki végigmegy a háromnegyedrészt magyarok által lakott, 40 ezer fős kisvárosban a Petőfi Sándor nevét viselő utcán.
Ezen a helyen mintegy másfél tucat vendéglátóegység működik, de ezek közül a közelmúltig egyetlenegy viselt csupán magyar nevet, mégpedig a hangulatos és patinás Aranykapca. Hajdan, a két világháború között azonos nevű vendéglő működött az utcában. A pártállami időszakban füstös kocsmává degradálódott vendéglőt egyszerűen csak Kapcának nevezték a csíkiak. Aztán ez a kocsma "kimúlt", a kilencvenes években megnyitottak egy újabb helyiséget Aranykapca néven, de az is megszűnt.
A mai vendéglőket, bárokat inkább olasz városról, olasz szentről, kábítószerről vagy déligyümölcsről keresztelték el, némelyik tulajdonosa pedig angol "nyelvtudását" is fitogtatni próbálja. Így, aki végigsétál az utcán, ilyen feliratokba ütközik: Meeting, Palermo, San Gennaro, Bandido's, Mediteran, Opium, Mango. Az olyan kocsma, amely még ragaszkodik az anyanyelvű cégérhez, eldugott udvar mélyére húzódott vissza, mint amilyen a Két Góbéhoz nevű.
Amúgy a román feliratokból van a legtöbb, elvégre az állam nyelvéről van szó. Csakhogy a városban megjelenő Hargita Népe napilap online kiadásában megjegyezi: "Noha semmilyen törvény nem tiltja a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredában számos olyan üzlet működik, amelynek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat".
Komoróczy György nyelvművelő évtizedek óta vizsgálja az anyanyelv helyét és szerepét a társas érintkezésekben. Elmondta, hogy a román nyelvű feliratok használata, az idegennyelvű cégnevek, boltnevek arról tanúskodnak, hogy egyrészt gyenge a nemzeti öntudat, másrészt pedig a román politikai közhangulat is hozzájárul ahhoz, hogy a köztudatban továbbra is az államnyelvnek tulajdonítsanak elsődleges szerepet, visszaszorítva az anyanyelvet.
A vonatkozó törvények szavatolják a szabad nyelvhasználatot, élni kell ezzel a lehetőséggel - hangsúlyozta Komoróczy György, hozzáfűzve: "Az anyanyelvet használnunk kell a társas érintkezéseinkben, a hivatalokkal, szolgáltatókkal való viszonyban, de a boltokban, vendéglőkben is".
(MTI,Echo Tv) |
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti Hírmondó 2009 | info@nemzetihirmondo.com
A Nemzeti Hírmondó tulajdonát képező írások, kép-, hang- és videóanyagok változtatás nélkül,
a forrás megjelölésével szabadon terjeszthetőek.
Az olvasói levelek és hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét, azokért a szerkesztőség semmiféle felelősséget nem vállal!
|
|
|
| | | | | | | | | | | | | |